Egy kutatónak sem kell félnie attól, hogy egyszer csak nem lesz felfedeznivalója.
Agyunk anatómiájának megismerése sem fejeződött még be, bár első, ma is jól ismert átfogó tudományos térképe, a Brodmann-féle agytérkép már 1909-ben megjelent, száz éve múlva, 2011-ben pedig az Allen Agytudományi Intézet már az emberi agy első genetikai térképét is publikálta, és 2013 óta akárki vizsgálódhat egy emberi agy 20 mikrométer felbontású háromdimenziós digitális agymodelljében is, a modern képalkotó eljárások és sejtszintű vizsgálatok segítségével eddig nem azonosított idegsejtcsoportosulások, neuroanatómiai nevükön „magvak” felfedezésére máig van esélye annak, aki jó kérdést tesz fel, kiváló neuroanatómiai és módszertani tudással rendelkezik, és nem fél a hosszantartó munkától sem.
Nyiri Gábor és csapata már felfedezett egy agytörzsi területet, mely az érzelmek feldolgozásában és a motivációs folyamatok irányításában kulcsszerepet játszik, a Nature Communications-ben most megjelent munkájukban pedig egy olyan agyi pályát írnak le, mely összeköti az emlék felidézését a félelmi válasszal.
Intézetünk Reproduktív neurobiológia kutatócsoportjának munkája a Nature Communications 2026 augusztusi számában jelent meg. A cikknek a munkát irányító és szervező Hrabovszky Erik csoportvezető az utolsó szerzője, kérdéseinkre pedig csoportjának tagja és a publikáció első szerzője,Takács Szabolcs válaszol.
Várandósság alatt is érdemes felvenni a védőoltásokat
Egy új, egereken végzett vizsgálat szerint a várandósság alatt beadott COVID-19 vagy influenza elleni védőoltás nem idézi elő azokat az idegrendszeri elváltozásokat, amelyeket egy tényleges fertőzés kiválthat az utódban. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói azt találták: miközben egy vírusfertőzést utánzó kezelés tartós, autizmusra jellemző viselkedési mintázatot hozott létre az egérkölykökben, a vakcinák csak enyhe, átmeneti eltéréseket okoztak – az eredmények tehát egyértelműen a védőoltás felvétele mellett szólnak.
Egy kulcsfehérje hangolja az idegsejtek közötti kommunikáció erejét
Az idegsejtek közötti kommunikáció egyik kulcslépését sikerült pontosabban feltárniuk a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak és német kollégáiknak. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint az idegsejtek közötti kapcsolatok erősségét jelentősen meghatározza, hogy az ingerületátvivő anyagokat tároló apró struktúrák, az úgynevezett szinaptikus vezikulák mekkora része áll valóban készen a tartalma kibocsátására.
A 2018-ban a Nature és az Estee Lauder Company alapította első Nature Innovating Science Award-ot elnyerő Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) 2008-ban mindössze 10 kutatónővel indult azzal a céllal, hogy támogassa a nőket, lányokat a tudományos és technológiai pályán való érvényesülésben. 2013-ban volt a műszaki tudományok, illetve a fizikai és csillagászati tudományok/űrkutatás területén dolgozó kutatónők elismerésére alapított Nők a Tudományban Kiválósági díj első átadója, néhány éve pedig a kutatói tevékenység támogatását is díjazzák. Ez utóbbi kitüntetést nyerte el Lengyel Katalin, Hangya Balázs csoportjának szakasszisztense.
Az intézetben folyó kutatások 5 stratégiai irányba szerveződnek: stressz, memória, endokrin rendszerek, ideg- és immunrendszer kapcsolata, társas szerveződés idegrendszeri háttere
