Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

Szeptember 24–25-én különleges tudományos találkozónak ad otthont az ELTE Lágymányosi Campuszának Gömb Aulája.
 A Molecular Frontiers Symposium 2026-os előadói között négy Nobel-díjas kutatót találunk, de talán még érdekesebb, hogy az előadók tudományterületei a sejtosztódástól és az élet eredetétől a DNS-nanotechnológián és az antibiotikum-rezisztencián át egészen a levegőből történő vízkinyerésig terjednek. Az idei találkozó témája arra kérdez rá, milyen lenne a világ tudomány nélkül? A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött; az előadások angol nyelvűek.

Akkor most jön a második 5 tipp, melyek abban segíthetnek hogyan marad meg hatékonyan a fejedben amit tanulsz.

„Mi az az 5 leghasznosabb dolog, amit egy iskolásnak tudnia kell az agyáról?” Még a márciusi Agykutatás Napjain az ELTE-n kérdezte egy tanárnő tőlem a fenti kérdést, amikor a SzürkeÁllományt népszerűsítettem. Sok felmerülő kérdésre tudtam rögtön válaszolni, de itt azt kellett mondanom, hogy ezen el kell gondolkodjak. A legjobb kérdés az, amin sokat kell gondolkodni, mert az átmozgatja az ember egész agyát és az gyakran új, korábban még nem előforduló megoldásokra bukkan. Kreatív fejtörést okozott ez a kérdés, mert nem egyszerű, hogy a bonyolult agy esetében mik a legfontosabbak. Sokféle választ lehet adni, attól függ ki kérdezi. Úgyhogy ebben és a következő bejegyzésben az 5 legérdekesebb és 5 leghasznosabb dolgot fogom körbejárni amit az agyadról tudnod kell. Kellet hozzá egy kis idő...

Idén is megrendezésre kerül a Brain Bar Európa jövőfesztiválja. 

Európa legnagyobb jövőfesztiválja minden tudományterületet érint a jövőre vonatkoztató kérdésekkel, így számos különböző témájú előadásnak, beszélgetésnek és vitának lehetnek részesei az esemény alatt az odalátogatók.

A hírek beszámoltak arról, hogy a hőhullámok alatt sokan meghalnak, elsősorban idősek. De miért pont az idősek? Ennek két összetevője van. Egyrészt mint fentebb vázoltuk, a megemelkedett éjszakai hőmérséklet miatt nem alusszuk ki magunkat, emiatt fáradtabbak ingerültebbek leszünk másnap.

Időszerű kérdést járunk körbe.

Testünknek energiára van szüksége, ezt elsősorban cukrok égetéséből fedezzük. Eközben hulladék hő szabadul fel amitől meg kell szabaduljunk. Az ember által megszokott hőmérséklet tartományban (10-23 fok) testünk hőleadásának legnagyobb részét – nagyjából kétharmadát – hősugárzással oldja meg.

Az ÉN boncolása végén elkerülhetetlen, hogy az agykutatás és tudat filozófia legnehezebb kérdését –  David Chalmers után: „The hard problem of consciousness”-t, A tudat nehéz problémáját is megemlítsük. Honnan jön a belső élmény, az ÉN élménye a világ dolgainak színes-szagos érzékelése? Miért nem csak egy automata zombiként cselekszünk belső világ és érzelmek nélkül? elméletileg úgy is lehetne.

Van még egy kérdés, amit az Én kapcsán körbe kell járnunk. Mint láttuk, Énünk egyik alapeleme, hogy van benne egy a múltból a jövőbe húzódó fonál. Ennek szerves részét képezik motivációink, feladataink, „To Do” listáink. A kérdés itt az, hogy: Tudjuk-e mely agyterületek felelősek az aktualitásokért és a hosszabb távú megoldandó problémák listázásáért?

És akkor az emberiség nagy kérdése. Ki vagyok én? Mi az az ÉN? Descartes „Gondolkodom tehát vagyok” kijelentését átfogalmazva: Modulokban működő agyam pillanatról-pillanatra változó mintázatai által kialakított film vagyok. Vagy rövidebben az Én: Egymástól függetlenül működő alrendszerek kommunikációjának átélése.