Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

Bemutatkozó részletek itt.

 

 

1-9 elem, összesen: 181

A válasz megtervezésének hierarchiája: A jelfeldolgozás és a válasz kapcsolódása

2025. február 12. szerda

Ezidáig az érzékelésről, az ingerfeldolgozásról beszéltünk. A fent vázolt lépéseken (elsődleges, másodlagos modális, multimodális asszociációs kérgek) keresztül dolgozódnak fel a külvilág információi, az agy bemenetei. De az agyi feldolgozásnak ugye van egy másik ága is, a válasz, a mozgatás, tervezés, és gondolkodás ága, az agy kimenete.

Az amigdala – Az érzelmek: mitől-kitől tartsunk és mitől-kitől ne II

2025. február 7. péntek

Azzal fejeztük be, hogy az amigdala érzelmeket rendel a helyzetekhez és ezzel segíti túlélésünket. Fontos például a félelmi kondícionálában, amikor megtanuljuk azt, hogy tartsunk egy helyszíntől, történéstől.

Az amigdala – Az érzelmek: mitől-kitől tartsunk és mitől-kitől ne I

2025. február 3. hétfő

Az amigdala, hasonlóan a hippokampuszhoz, az előagy egyik legősibb rendszerének a szaglás köré telepedett és az érzelmeket feldolgozó limbikus rendszernek a része. Fontos a döntésekben és emocionális reakciókban. Kettőjük összjátékában az amigdala adja az érzelmi töltést (félelem, jutalom), a hippokampusz a kontextust, a helyzetet (hol, mikor, hogyan).

Hippokampusz - Az élmény: hogyan éljük át a pillanatot és mit tanuljunk meg II

2025. január 29. szerda

Ott tartottunk, hogy a hippokampusz jeleket kap arról mi a fontos, mi kerüljön a memóriába.

 

A hippokampusz történetesen a mediális szeptum nevezetű agyterülettől kap híreket arról, hogy most történt valami fontos, most kell tanulni. Erről a területről egy összetett pályarendszer érkezik a hippokampuszba. A rostok egy része GABA, a gátló transzmitter segítségével gátlás alá helyezi a hippokampusz gátlósejtjeit. Ezáltal, a gátlás gátlásával megnöveli a serkentő sejtek aktivitását, akik időben sűrítve, többször is visszajátsszák a közelmúlt fontos történéseit, hogy azok mintázatai (középtávú) memóriaként rögzüljenek az agy különböző területein (lásd előző bejegyzés).

Hippokampusz - Az élmény: hogyan éljük át a pillanatot és mit tanuljunk meg I.

2025. január 25. szombat

A hippokampusz a modern előagy egyik legősibb része, a limbikus rendszerhez tartozik. Az agykéreg fejlődésének egy egyszerű állapotát őrizte meg. Mindennek ellenére agyunk egyik legfontosabb területe.

Multimodális asszociációs területek, ahol az információk összefutnak: a hippokampusz, az amigdala és a homloklebeny

2025. január 20. hétfő

Hosszú szünet után újra indul az agyséta. A harmadik szerveződési szint, az agyi területek kapcsolatának bemutatásához nekem is el kellett olvasnom egy csomó könyvet, ehhez idő kellett.

Megtudtuk ugye, hogy az egyes érzékszervekből érkező ingerek feldolgozása számos lépcsőben történik. Az elsődleges és másodlagos modális kérgekből az információk egy idő után elkezdenek keveredni egymással, hogy az érzékszervek kisegítsék egymást.

Microproject: Merülés a részletekbe

2025. január 16. csütörtök

Belevágunk eredményeink elemzésébe. Egy új projektnél, amikor megjelennek az első eredmények, először csak felderítünk. Megnézzük, mi működött, mi nem, mi egyezik az elvárásainkkal, és mi nem (ezek nagyon fontosak, sokszor a korábbiaknak ellentmondó eredmények visznek előre). Kezdünk mintákat, szabályokat és szabálytalanságokat keresni. Először csak kvalitatívan, azaz minőségben. Ha már látunk valami mintát, akkor jön a neheze: a kvantifikálás, azaz a precíz számszerűsítés.

Microproject: Mindenre (fluoreszcens) fény derül.

2025. január 8. szerda

A diákokkal zajló kísérleti kalandok bemutatása kicsit elakadt, de majd most. Ott tartottunk, hogy a metszetek egy részét kettős festettük, hogy megnézzük vajon a két állattörzsben a két promoterrel (Pv és GlyT2) hajtott GFP (zöld fluoreszcens fehérje) tényleg azokat a sejteket jelöli, amelyekre céloztunk. A GFPt zöld fluoreszcens festékkel erősítettük, a keresett sejttípusokat (PV és Calbindin kifejező sejtek) piros festékkel jelöltük. A metszeteket alaposan mostuk, hogy a sejtekhez nem kötődött fluoreszcens festékmaradványok által szórt fénye ne zavarjon a vizsgálatokban.

Szenzoros depriváció: őrület vagy megvilágosodás?

2025. január 2. csütörtök

És még egy remek kérdés, aminek hatására billenytút ragadtam:

"Olvastam, hogy az ember megőrül, ha sokáig nem éri semmilyen inger, vagy akár enyhébb esetben, rosszul érzi magát, ha például sokáig nem beszél semmilyen másik emberrel. Ezzel kapcsolatban merült fel bennem, hogy miért lehet, hogy az agynak szüksége van folyamatosan valamennyi ingerre, hogy egészségesen működjön? Illetve milyen folyamatok indulnak el ilyenkor, amik a „megőrüléshez” vezetnek?"

Honnan is kezdjük?

<<Első oldal <Előző oldal >Következő oldal >>Utolsó oldal