Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

Most hogy diétásan és zsírosan is megemésztettük, mi történik az agyunkban olvasás során, megpróbálom körbejárni az eredeti kérdést.

Először azzal kezdtem, hogy megnéztem, tudományosan vizsgálták-e már, hogy az olvasás módja befolyásolja-e az olvasottak beépülését. Igen is, meg nem is (ez igaz a vizsgálták-e és a beépült-e esetre is). A probléma az, hogy ugyan végeztek olyan vizsgálatokat, hogy egy olvasott szöveg megértését befolyásolja-e, hogy min olvassák, de ezek a szövegek viszonylag rövidek voltak, nem feltétlenül igényeltek fokozott elmélyülést. Nem találtak jelentős eltéréseket, de láttak finom agyi mintázati különbségeket feldolgozás közben.

És akkor az olvasásról újra: magasabb szinten, komolyabb neurobiológiával újra körbejárjuk, hogyan olvasunk.

Olvasás közben több, eltérő időskálán működő rendszer építi fel együtt a szöveg jelentését: a betűk és szavak felismerésétől a mondatok értelmezésén át a teljes történet vagy gondolatmenet mentális modelljéig.

"Hogyan befolyásolja az olvasás agyi folyamatait a nem hagyományos – online felületen történő olvasás? És ennek milyen hatásai vannak a fókuszált olvasásra?"

A fenti kérdés érkezett az egyik gimiből, ahova hamarosan előadni megyek az agyműködésről és a kutatásról. Remek kérdés, sok irányból fogom körüljárni 3 bejegyzésben.

És itt a remek alkalom, hogy bemutassam azt, miért mondják elismerően egy konferencián, amikor megjelennek a magyar agykutatók: „Here is the hungarian maffia!”, azaz „No, itt a magyar maffia!” Miért elismert a magyar idegtudomány, milyen iskoláknak köszönhetjük ezt és ezeknek mik a gyökerei?

Kedves Olvasók!

Akartok-e Kedves Hallgatókká és Kedves Nézőkké is válni? 
Ez egy kísérleti bejegyzés. Amikor beérkeztek az adatok elemezzük őket és annak fényében az elméletet megtartjuk vagy elvetjük?

A barcelonai konferencia híreit zárjuk azzal, hogy bemutatjuk mit tudtunk meg arról mivel foglalkoznak mostanában a nemzetközi szinten is elismert magyar idegrendszer-kutatók? 

Emlékeztető!

Európa Jövőfesztiválját fesztivált szeptember 17-18 rendezik meg a Zene Házában.

Egy konferencia alkalom arra is hogy megnézzük hol tart most egy tudomány, merre fejlődik, mik a trendek, hiszen mindenki a legújabb bogarait hozza el. Nézzük mik is voltak idén az európai trendek az agykutatásban, Európa legnagyobb agykutató rendezvényén a FENS 2026-on, ahol a molekuláris biológiától a mesterséges intelligencián át egészen a klinikai neurológiáig az idegtudomány teljes spektruma megjelenik. 

A nyár a kutatók életritmusára is kihat, de nem feltétlenül a lazítás irányába. A nyári „szünetre” időzíti a FENS, a Federation of European Neuroscience Societies, azaz az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége a páros években megrendezett európai idegtudós találkozót. Idén a július 6 és 10 között Barcelonában rendezett FENS konferencián több mint 8000-en vettek részt, 5000 tudományos eredményt mutattak be 400 előadáson, a többit a poszter szekciókban.