Hrabovszky Erik csoportjának Szentkirályi-Tóth Soma és Göcz Balázs megosztott első szerzőségével a neves Journal of Neuroscience-ben megjelent cikke a laterális szeptum nevű agyterület kisspeptint termelő idegsejtjeivel kapcsolatos felfedezéseit közli. A közleményt jegyző Reproduktív neurobiológia munkacsoport a szaporodás agyi szabályozásával foglalkozik. Mivel a ”kiss” magyarul csókot jelent, a kisspeptin név a peptid szaporodásban játszott szerepéhez is jól illik. A névadás oka azonban egészen más volt.
A tényeket nem változtatja ugyan meg, mi mit gondolunk róluk, de a mi életünket bizony nagyon is befolyásolja az, mi az általánosan elfogadott álláspont például egy betegség kezelésében. Milliók életére, életminőségére van hatása annak, ha kísérleti eredmények, megfigyelések alapján kiderül, másképp kell gondolkoznunk, paradigmaváltásra van szükség. Ilyesmi történik most a pajzsmirigyhormonnal kapcsolatban, Gereben Balázsék csoportjának aktív közreműködésével.
Felfedezésüket tartalmazó munkájuk a PNASfolyóiratban jelent meg.
A Hrabovszky Erik vezette Reproduktív neurobiológia kutatócsoport a Journal of Biological Chemistry nevű folyóiratban közölt egy módszertani áttörést jelentő tanulmányt. Ennek kapcsán beszélgettünk Rumpler Évával, aki Göcz Balázs mellett a cikk megosztott első szerzője.
Az év első olyan TDK konferenciáját, melyben ifjú kutatóink bemutathatták tudásukat és eredményeiket, 2025. február 6-8 -ig tartották a SE Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében.
Éppen 13 éve annak, hogy a Rózsa Balázs csoport első Nature Method cikke megjelent. Második közleményükről, eredményeik jelentőségéről Szalay Gergely, a 2012-es cikk megosztott első, a 2024 decemberében megjelentnek pedig utolsó szerzője, és Judák Linda, a publikáció egyik első szerzője osztja meg velünk gondolatait.
A Nyiri csoportnak öt év alatt a harmadik Science cikke jelent meg, és ahogy az egy Science cikktől megkívántatik, mindegyikben áttörést jelentő felfedezésről olvashatott az agy felépítésére, működésére kíváncsi olvasó. Legújabb cikkükről két PhD hallgató és egy tudományos diákkörös beszél, akik közül az első szerző Zichó Krisztiánnak ez már a második Science cikke.
A kutatómunkában az az egyik legcsodálatosabb, hogy sosincs vége. Itt van például egy olyan alapfogalom mint az akciós potenciál, melynek tankönyvi definíciója is több évtizedes. Ugyan mi újdonságot lehetne még megtudni róla? Nem is keveset! Brunner János, a PLOS Biologyban megjelent cikk első szerzője, Szabadics Jánosék csoportjának szenior kutatója vállalta, hogy el is mondja nekünk.
A nemzetközi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó, 40 év alatti fiatal kutatók tudományos eredményeinek elismerésére és anyagi támogatására alapított Bárány Róbert-díjat az ELKH, a HUN-REN elődje alapította 2021-ben. Biró László kollégánk és rajta kívül még 8 fiatal HUN-REN kutató a kitüntetést 2024. december 5-én, a Nemzeti Múzeumban vehette át.
Ez a cikk a SzürkeÁllomány agykutatás blog #diákélet rovatának egy cikkje:
Rendszeresen járok gimnáziumokba (szerte Magyarországon, sőt még Zentán is jártam a minap) előadni, hogy megosszam azt az élményemet, hogy már valamennyire értjük, mily módon alkotnak az idegsejtek gondolkodó agyat. Illetve, hogy bemutassam az agykutatást, a kutatói életet és ezzel kedvet csináljak a kutatáshoz. Igyekszünk a tanárokkal olyan időpontot választani, hogy az előadásom után az érdeklődőknek legyen ideje kérdezni tőlem és tudjunk beszélgetni. Sok lelkes, érdekes, hosszas gondolkodásra rávilágító kérdést kapok.
