Az internet végleg átvette a hatalmat az SfN konferenciákon is, és alig akad, akinek nincs állandóan a keze ügyében az okostelefon/iPad, hiszen kiváló applikáció segíti a gyors és könnyű tájékozódást, amire egy 22 ezer fős konferencián bizony szükség is van. A technikai újítás azonban csak azt mutatja, a konferencia halad a korral. A lényeg ma is az, amit létrehozói 1971-ben megálmodtak: idegtudomány A-Z-ig.
A Huntington-kórnak és tardiv diszkinéziának nevezett neurodegeneratív betegségek által okozott, az egyén által irányíthatatlan hirtelen mozdulatok kezelésére a VMAT-2 enzimet gátló tetrabenazine-t használják. Azt, hogy a különböző agyterületeken ez a gyógyszer hogyan hat, eddig nem tudtuk. Ezt a kérdést vizsgálta a Sperlágh-csoport és a Richter Gedeon Nyrt kutatóinak Vizi E. Szilveszter vezette együttműködése. Az eredmény jelentőségét maga az a tény is aláhúzza, hogy a Tod Pál első és Vizi professzor levelező szerzőségével benyújtott munka a gyógyszerkutatás legrangosabb nemzetközi folyóiratában jelent meg.
„Itt van az ősz, itt van újra”, mondhattuk volna Petőfivel, és egyetérthettünk a továbbiakkal is, mármint, hogy az ősz szép. Várgesztesi ottlétünk első napja, szeptember 26-a olyan gyönyörű volt, hogy szebbet szeptember végétől kívánni sem lehet. Elégedettségünk legfőbb oka azonban mégis csak az volt, hogy intézeti konferenciánk nagyon jól sikerült!
A HUN-REN KOKI és az izraeli Weizmann Intézet közös szervezésű kétnapos szimpóziumára a KOKI-ban, 2024. október 28-29-én került sor. A sikeres rendezvény hozzájárul a Magyarország és Izrael közötti hosszú távú, közös idegtudományi kutatások előmozdításához.
Koppenhága nem csak kiváló rendezvényhelyszínnel, de csodálatos nyári idővel is fogadta augusztus utolsó hetében az EMC204, az európai mikroszkóposok legnagyobb találkozójának mintegy 2500 résztvevőjét. A Magyar Mikroszkópos Társaságot a Techoorg Linda cég mellett nyolc mikroszkópos kutató, közöttük a KOKI négy munkatársa képviselte.
Intézetünket agykutató intézetként, az idegtudományi alapkutatás egyik kiválóságaként ismerik itthon és külföldön, így jogos a kérdés, honnan e különös cím? A haj a koponyán kívül nő, agyunk a koponyán belül fészkel. Vagy mégis csak foghat Arany János balladájának* macskája egyszerre kint s bent egeret?
