Részletes keresés

Akkor most jön a második 5 tipp, melyek abban segíthetnek hogyan marad meg hatékonyan a fejedben amit tanulsz.

„Mi az az 5 leghasznosabb dolog, amit egy iskolásnak tudnia kell az agyáról?” Még a márciusi Agykutatás Napjain az ELTE-n kérdezte egy tanárnő tőlem a fenti kérdést, amikor a SzürkeÁllományt népszerűsítettem. Sok felmerülő kérdésre tudtam rögtön válaszolni, de itt azt kellett mondanom, hogy ezen el kell gondolkodjak. A legjobb kérdés az, amin sokat kell gondolkodni, mert az átmozgatja az ember egész agyát és az gyakran új, korábban még nem előforduló megoldásokra bukkan. Kreatív fejtörést okozott ez a kérdés, mert nem egyszerű, hogy a bonyolult agy esetében mik a legfontosabbak. Sokféle választ lehet adni, attól függ ki kérdezi. Úgyhogy ebben és a következő bejegyzésben az 5 legérdekesebb és 5 leghasznosabb dolgot fogom körbejárni amit az agyadról tudnod kell. Kellet hozzá egy kis idő...

A hírek beszámoltak arról, hogy a hőhullámok alatt sokan meghalnak, elsősorban idősek. De miért pont az idősek? Ennek két összetevője van. Egyrészt mint fentebb vázoltuk, a megemelkedett éjszakai hőmérséklet miatt nem alusszuk ki magunkat, emiatt fáradtabbak ingerültebbek leszünk másnap.

Időszerű kérdést járunk körbe.   Testünknek energiára van szüksége, ezt elsősorban cukrok égetéséből fedezzük. Eközben hulladék hő szabadul fel amitől meg kell szabaduljunk. Az ember által megszokott hőmérséklet tartományban (10-23 fok) testünk hőleadásának legnagyobb részét – nagyjából kétharmadát – hősugárzással oldja meg.

Az előző #agykérdések bejegyzésben, ami a boldogságról szólt ott hagytuk abba, hogy (nem?)meglepő „módon a pénz nem boldogít”. Pszichológusok és szociológusok azt találták, hogy a jól működő társas kapcsolatok a legfontosabb jelzői az életminőségnek. De miért is?Az ember hajlamos úgy gondolni magára, mint olyan élőlényre, amely elsősorban a természeti környezethez alkalmazkodott: hideghez, éhezéshez, ragadozókhoz, betegségekhez. Ez persze igaz, de a hominidák (emberősök) evolúciójában volt egy másik, legalább ilyen erős – sőt talán még erősebb – szelekciós nyomás is: a többi ember.

A blog olvasóitól érkezett a kérdés: Hogyan lehetne boldogabbá tenni az embert a mai társadalom keretei között? Mit mondhat erről az agykutatás, az agy szerkezetének ismerete?

 Az EEG és a viselkedés összefüggése I. bejegyzésünkre érkezett egy kérdés, amire inkább egy külön #agykérdések bejegyzésben válaszolok.  " Hol van a mérő áramkör földje? Miféle áram folyik? == > Mennyi legyen a mérőfej ellenállása? Biztos vagyok benne hogy ezt öntől tudom a legjobban megkérdezni. "

Viktor másik kérdése is a tudat furcsaságaira kérdez rá:„Sajnos későn, már ötven után értesültem véletlenül egy cikkből, hogy vannak, akik látnak agy által „vetített képet”. Afantáziának nevezik ennek hiányát, első nekifutásban ez a fantázia hiányát sugallja. Nem tudom megkülönböztetni, milyen lenne, ha látnék „vetített” képet, ezzel a fantáziám mennyivel lenne jobb. (Egyesek személyes beszámolóiból tudom, hogy pl. elképzelnek egy „hülyeséget” és ezt látják maguk előtt megtörténni, és hangosan hahotáznak ezen. Sajnálom, hogy ez nekem kimarad - minden bizonnyal vidámabban telnének a mindennapok. „Hülye” jelenetet is ki tudok találni, csak nem látom „kivetítve”.) Szerintem az afantáziások agya nem másmilyen, feltételezem, minden ember fizikai felépítése megegyezik. Mint érintett, pl. ugyanúgy vissza tudok idézni egy tárgyat, jelenetet, mint akinek az agya segítségképpen „kivetít”. Szerintem az afantáziás agy ugyanúgy működik, ugyanabból a „tárolóból” idézi vissza az információt, csak az „én” nem látja. Kíváncsi lennék, mit mond erről a tudós, a szakember.”

Viktor nevű olvasónk keresett meg két igen jó kérdéssel. A két kérdésre ebben és a következő bejegyzésben válaszolok. Külön, mert mindkettő összetett és mély, hoszabb választ igényel. Ráadásul mindkettő nagyon jól illik a negyedik évad témájához, mely a tudatosság kialakulásáról és viselt dolgairól szól.  „Több forrásban is találkoztam egy érdekes jelenséggel: van amikor az agy felülírja a valóságot - ebben az esetben megváltoztatja az események sorrendjét az éntudat felé: vészhelyzetben, amikor gyorsabban kell dönteni, mint a feldolgozási sebesség: amikor pl. sikeresen kerültem el, hogy elüssek valakit, mert „fúú de gyors voltam”. A gyakorlatban az történt, hogy a szem érzékelte, agyi mechanizmusok döntöttek (félrerántottam a kormányt), majd utána tudatosult - de már úgy, hogy én voltam, aki döntött. :)  Ezt a jelenséget ön egészen biztosan ismeri, és még jobban tudja szemléltetni. Részemről ez szerint az agy az éntudat felett áll - elhiteti az éntudatot, az énképet a személlyel. Kíváncsi lennék, mit mond erről a tudós. (Egy társaságban felmerült, talán a telepátiára is ez a válasz, a „gondolok rá, és felhív'', „Jééé, éppen gondoltam rád”: az agy „játszik” az éntudattal (akár csak „így jön ki”, ahogy az álmok véletlenszerűsége.))”.

Neurodevelopmentális zavarokA neurodevelopmentális, azaz idegrendszer fejlődési zavarok közül az Autizmus-Asperger spektrum zavart (ASD) és az ADHD-t (figyelemzavar-hiperaktív zavar) részletezem. Úgy gondoljuk ezeket az idegrendszer fejlődésében bekövetkező zavarok (vírusfertőzés, genetikai hajlam) okozzák, azzal, hogy a normális agyi kapcsolatrendszertől eltérőt alakítanak ki. Ezek hatására az elme kialakításában az egyes agyterületek más súllyal szólnak bele. Gyakran kiesnek összetevők, pl az ASDben a társas kapcsolatok értelmezésének integrálása. Igazából a Skizofrénia bizonyos eseteit is ide lehetne csapni, hiszen erős ott is a genetikai meghatározottság. A fent említett „hálózati betegségek” cikkek ezekre is vonatkoznak. Számos betegséget sorolnak még ide, de ezekről nincs kapacitásom részletesen írni: Rett-szindróma, Szelektív mutizmus, Fragilis X-szindróma, Smith-Magenis szindróma, Williams-szindróma