A NAP3.0 záró konferenciája
Az előző eseményekhez hasonlóan, a Nemzeti Agykutatási Program 3.0 negyedik, egyben utolsó konferenciájának is a bikali Puchner Birtok volt a helyszíne.
A 2026. május 19-20-án rendezett esemény résztvevői Budapest, Pécs, Szeged és Tihany kutatóintézeteiből és egyetemi kutatócsoportjaiból érkeztek, hogy előadásokon és posztereken mutassák be a program támogatásával elért eredményeiket.
A kétnapos konferenciát a program irányítója, Nusser Zoltán akadémikus nyitotta meg.
Az elhangzott 18 előadás és 17 poszter a kutatási témák széles skáláján mutatott be sokféle kísérleti módszert alkalmazva elért, sokszor meglepő eredményeket. Az előadások szinte mindegyikét számos kérdés követte, és jellemző volt, hogy ezek a beszélgetések nem csak a nap folyamán, de néhány esetben egészen a búcsú pillanatáig folytatódtak.
Már mai társadalmunknak is egyik legjelentősebb problémája az elöregedés, 2050-re pedig becslések szerint a világ népességének mintegy hatoda 65 év feletti lesz. Érthető, hogy a NAP 3.0 több kutatócsoportjának témája az öregedés során bekövetkező idegrendszeri és molekuláris szintű változások és azok következményeinek vizsgálata.
Vidnyánszky Zoltán (HUN-REN TTK) előadása azonban a komoly téma ellenére, jókedvre is tudta deríteni a hallgatóságot. Több éven át végzett vizsgálatai a tudomány eszközeivel igazolták azt az ősi tudást, hogy a (nép)zene-(nép)tánc-szociális kapcsolatok az öregedés elleni egyik leghatásosabb fegyver.
Az időskori kognitív funkciók megtartásának egyik feltétele az egészséges agyi mikrokeringés fenntartása-megmaradása. Ennek jelentőségét támasztották alá Krizbai István (HUN-REN SZBK) csoportjának eredményei, míg Kamondi Anita (Nyírő Gyula OPAI) kutatócsoportja a kognitív hanyatlás korai felismerésére dolgozott ki diagnosztikai módszereket.
Minden kutatás esetében fontos, hogy a kísérleti modell a lehetőségig egyszerű/legkevésbé bonyolult, de a kérdések megválaszolásához már kellően összetett legyen. A depresszió kutatása pedig kiemelt fontosságú, hiszen ez a betegség már ma az emberek ötödét érinti, és amellett, hogy az egyén életét egyre nehezebbé teszi, a rendszeres munkavégzésre is képtelenné tesz, tehát az egész társadalomra is hatalmas terhet ró.
Ki gondolta volna, hogy a tavi csiga, az emberénél össszehasonlíthatatlanul fejletlenebb idegrendszerével is kiváló kutatási modellje lehet a szorongással-depresszióval kapcsolatos kutatásoknak? Fodor István, aki Pirger Zsolt kutatócsoportjában (HUN-REN BLKI) vizsgálja a gerinctelen élőlények idegrendszerét, előadásában bemutatta, hogy a tavi csiga is mutatja a szorongás jeleit, melyet emberek számára kifejlesztett gyógyszerrel csillapítani lehet.
A NAP3.0 program augusztus utolsó napjával hivatalosan lezárul, de reméljük, hogy az eddig megkezdett és kiváló eredményeket hozó együttműködések a jövőben is folytatódhatnak, és újabb értékes, az idegtudományt előbbre vivő, és a társadalom számára is hasznosítható eredményekről hallhatunk majd.
A projekt és a konferenciák résztvevői köszönik Ungváriné Dr. Winkler Zsuzsanna innovációs menedzser, a NAP3.0 projektmenedzsere négy éven át végzett sok munkáját és minden segítségét!