A homloklebeny funkciói
A harmadiknak tárgyalásra kerülő multimodális asszociációs terület, a homloklebeny, agyunk legújabb szerzeménye, mint tárgyaltuk az egyre absztraktabb mozgástervezést végző mozgató kérgekből, azoktól előre fele fejődött. Alapvető jelentőségű új, elsősorban az emberre jellemző képességeket adott nekünk.
Az agykéreg eddig tárgyalt, érzékszervekhez kapcsolódó részei, passzívak, a külvilág ingereit dolgozzák fel és reagálnak rájuk, működésük a reflexre hasonlít. Inger – válasz. Csak a jelen határozza meg működésüket, csak a jelen létezik számukra. A homloklebeny azáltal, hogy magasabb szintre emelte az absztrakciót - a mozgató kéreg mozdulat tervezésből gondolkodás lett - függetlenítette a válasz megtervezését az 
Legkifinomultabb funkciója, hogy az ellentmondásos gondolatok összevetésében és feloldásában fontos, mérlegel mi a jó a rossz, a jobb és a rosszabb, mi ugyanaz vagy különböző, mi lesz a jövőbeli következménye jelenlegi cselekedeteinknek (ezt azért valljuk be soka nem gondolják át), kiértékeli a kockázatokat, mit várunk el egy-egy lehetséges cselekedetünkre, megnézi hogyan érünk el egy távoli célt (tervezés), hogyan kell társas helyzetekben viselkedni.
Végül úgy tűnik itt székel, amire oly büszkék vagyunk, a logikus gondolkodás, melynek során egymás utáni elemekre bontja a problémát és az elemi feladatokat elküldi az egyes agyterületeknek feldolgozásra.
A munkamemória és rövidtávú memória között időnként elmossák a különbséget, de ez nem teljesen helyes. A munkamemóriának egy eleme a rövidtávú tároló memória. Maga a munkamemória a tároló és műveleteket (manipuációkat) végző részek együttese. A munkamemóriával kapcsolatban jön elő a sokat emlegetett 7-es szám. Egy átlagember ennyi dolgot tud megjegyezni és azokkal műveleteket végezni (sorba rendezni, visszafele visszamondani, megkeresni a kakukktojást). .
Folyt. köv., arról, hogy hol mi történik a homloklebenyben.
Szerző: Gulyás Attila