A világ többszintű megjelenése az agyban és a számítógépben.
Fussunk még egy kört a mintázatok, a kódolás és a reprezentációs szintek fogalmaival.
A korábbiakban, amikor az idegsejtekről volt szó, a recehártyát, a szem fényérzékeny rétegét a CCD-chiphez, a telefonok és digitális fényképezőgépek képrögzítő egységéhez hasonlítottam. Ahogy a CCD kamera, úgy a szemben található idegsejtek is digitalizálják a világot, alacsony és magas jelszintek által kódolt számokká alakítják, majd ezekkel végeznek műveletet.
Mondhatjuk azt, tehát, hogy nem csak számítógépeink, hanem agyunk is digitálisan működik. Digitális formában jelentősen könyebb a jelek manipulációja, ezért minden mintázat, az agyban is és a számítógépben is.
Legutoljára azt jártuk körül, hogy a kis hálózatokból álló agykérgi területek egy második szintű, visszacsatolásokat és köröket is tartalmazó többszintű meta-hálózatba kapcsolódnak. Mint láttuk a külvilágból érkező, az érzékszervek idegsejtjeinek akciós potenciál kisülési mintázataiban kódolt információ, a kéreg alatti átkapcsoló területeken, majd az agykéreg egyre magasabb szintjein átkódolódik. Minden szinten sejtcsoportok egy mintázata aktiválódik, és ez hordozza az adott szinten az információt.
De mi értelme ennek a többszörös leképezésnek? Itt is akciós potenciálok vannak, ott is akciós potenciálok vannak. Mi a különbség? Mi az értelme a számos reprezentációnak és reprezentációs szintnek?
A látókéregnél láttuk, hogy az egyes feldolgozási lépések a recehártyán kialakult képből más típusú információkat vonnak ki, más jellegzetességet kódolnak (vonalak, szögek, irányok, mit látunk?, hol van?, merre mozog?).
Továbbhaladva, az asszociációs területek mintázatai azt hordozzák: hogyan viszonyuljunk a dologhoz?, mire lehet használni?, mit tudtunk meg korábban róla? Azaz az egyes lépésekben (egymás utáni agyterületeken) az eredeti információ más vonását hordozzák az akciós potenciál mintázatok.
Vegyük elő és építsük tovább az agy-számítógép összehasonlítást, melyet Neuman elkezdett. Újabb hasonlóságokra bukkanunk, melyek segíthetnek megérteni a többszintű reprezentáció értelmét. Egy internetes oldal megjelenítése egy igen szemléletes példája annak, hogy ugyanaz az információ sokféle módon reprezentálható, máshogy kódolható és máshogy használjuk. A reprezentáció a latin "re-presentare", újra, máshogy, más helyett-bemutatni kapcsolatból ered és azt jelenti, hogy valamit egy más módon mutatunk be, más jellegzetességeit kódoljuk. 
Amikor számítógépünkön egy weboldalt nézegetünk, az egy hozzánk közel álló, ám a számítógép számára nehezen érthető reprezentáció (szöveg és kép ízléses elrendezése a képernyőn). Egy weboldalt, mielőtt böngészőnk kirajzolná nekünk, egy HTML típusú (hipertext markup language) adatállományban (és a hozzá kapcsolódó képfilékben) kapja meg. Ez egy kicsit elvontabb megjelenítése ugyanannak. Ember által is olvasható, számítógép nyelven van leírva, hogy mi a tartalom (szöveg, kép) és ezt hogyan kell majd elrendezni az oldalon. Ennek (ezeknek) az adatállomány(ok)nak (file/k) azonban valahogy el kell jutnia a szolgáltató számítógéptől a mi gépünkre.A gépek erre egy egyezményes eljárást a http-t (hipertext transfer protocol) használják. Biztos mindnekinek ismerős a http://wikipedia.com cím. No ez azt mondja meg a szolgáltató gépnek, hogy én egy http eljárás szerinti ilyen és ilyen adatállományt kérek. Ahhoz, hogy ez eljusson hozzánk a kérést és a visszaérkező adatot is el kell küldeni a két gépnek egymáshoz.
Mint ahogy a lassan kihaló csigaposta esetében levelünket borítékba kellett tennünk, majd a borítékot a címzett és a feladó nevével ellátnunk, hogy eltaláljon a címzetthez, és az tudja kinek kell válaszolni, a HTTP protokol a HTML filét is begyömöszöli egy csomagba. 
Ennek formáját a TCP/IP protokoll (transfer control protocol/ internet protocol) szabja meg. Ezek a csomagok gépünk hálózati kapcsolatán keresztül jönnek-mennek. Azután attól függően, hogy milyen ez a kapcsolat: üvegszál, ethernet kábel vagy WiFi, gépünknek először fel kell vágnia egymással összetartozó kisebb csomagokra és azokat kell továbbküldenie. Ugye egy elkészült házat se igen szállítanak egyben, hanem a szállítás módjától függően kisebb vagy nagyobb egységeke csomagolják. Mivel a fenti kapcsolatok mindegyike digitális, azaz 1-esek és 0-ák mehetnek csak, a csomagot még át kell alakítani bitekké, és ezeket kell elküldeni a csatornán. Az üvegszálba egy ki be-kapcsolódó lézer küld 0/1 impulzusokat. Az ethernet kábel rézdrótján 0 és 5 volt között ugrál a jelszint, míg a WiFi különböző frekvenciákon bonyolult módon elrendezett rádióhullámokat használ. A pontosság kedvéért meg kell jegyezzem, hogy itt néhány közbeeső reprezentációs szintet nem mentünk végig, hogy a példa ne legyen feleslegesen hosszadalmas.
Tehát a weboldal, amit látunk, több szinten reprezentálódik: képként a monitoron, HTML fileként, HTTP üzenetként, TCP/IP csomagoként, fény, feszültség vagy rádióhullám formájában. A jel fizikai hordozója a számítógépben mindeközben az integrált áramkörökben szaladgáló alacsony vagy magas feszültségszint (az átvitelre használt fényimpulzusokat vagy a rádióhullámokat leszámítva). Azaz, ha a számítógép memóriájában ránézünk a megfelelő programok által kezelt reprezentációkra akkor mindenhol csak nullákat és egyeket látunk. Ráadásul az eltérő helyeken ugyanazt a dolgot máshogy reprezentáló 0-1 mintázatokat látunk. Egy tetszőleges 01 sorozat, csak a megfelelő helyen értelmeződik megfelelő módon.
Folyt. köv. hogyan működik a többszörös reprezentáció az agyban
Szerző: Gulyás Attila