Szürke Állomány, Blog az agyműködésről

A GNW kísérleti megalapozását már áttekintettük, és nagyjából értjük a tudattartalmak dinamikáját. A kérdés azonban továbbra is nyitott: Hogyan képes a homloklebeny más agyterületeket — elsősorban az agykérget — összehangolt működésű hálózatokba szervezni?
Az anatómiai kapcsolatok alapján legalább három lehetséges „meghívó” útvonal rajzolódik ki:

Mit adtak hozzá az előző bejegyzésben tárgyalt eredmények a tudatelmélethez? Kísérleti eredményei alapján Dehaene, mentorával Jean-Pierre Changeux-vel módosította Bernard Baars megismeréskutató 1988-as Global Workspace Theory modelljét és megalkották a tudatosság Global Neuronal Worspace (Általános Idegi Munkatér, GNW) modelljével.

Visszatérünk az agysétához, amiben legutóbb az agy pillanatról-pillanatra változó funkcionális hálózatait mutattuk be, melyekben a feladat függvényében, más-más összekapcsolt agyterületek vesznek részt.

Felmerül a kérdés: De mi szervezi meg, hogy egy-egy esetben, egy inger érkezésekor, egy feladat megoldásakor, a különböző agyi területek más-más hálózatokban és megfelelő időzítésben működjenek együtt?
Minden jel arra mutat ebben a homloklebenynek, a kéreg alatti területeknek, illetve ezek együttműködésének van szerepe. 

Két dolgot kell megszervezniük:

1) mely agyterületek legyenek bekapcsolva, és

2) milyen időzítésben váltsanak a működési módok között, hogy hatékonyan tudjanak kommunikálni. Erről szól az elkövetkező néhány bejegyzés.

Az előző #agykérdések bejegyzésben, ami a boldogságról szólt ott hagytuk abba, hogy (nem?)meglepő „módon a pénz nem boldogít”. Pszichológusok és szociológusok azt találták, hogy a jól működő társas kapcsolatok a legfontosabb jelzői az életminőségnek. De miért is?
Az ember hajlamos úgy gondolni magára, mint olyan élőlényre, amely elsősorban a természeti környezethez alkalmazkodott: hideghez, éhezéshez, ragadozókhoz, betegségekhez. Ez persze igaz, de a hominidák (emberősök) evolúciójában volt egy másik, legalább ilyen erős – sőt talán még erősebb – szelekciós nyomás is: a többi ember.

A 2026-os Agykutatás Hete program keretében Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Szegeden is tartanak rendezvényeket. Az esemény linkjén megtaláljátok az egyes városokban szervezett programokat.

Az ELTE-n a címben szereplő mottóval szervezik az Agykutatás Napjai programsorozatot. Csütörtökön (márc 19) én is képviselem ott a SzürkeÁllományt és válaszolok a ravasz kérdésekre. Hozzon mindneki egy szatyorral!

A blog olvasóitól érkezett a kérdés: Hogyan lehetne boldogabbá tenni az embert a mai társadalom keretei között? Mit mondhat erről az agykutatás, az agy szerkezetének ismerete?

Akkor nézzük a belső és külső ingerekre aktiválódó hálózatokat, melyek a DMN helyére lépnek amikor „helyzet van”.
A két figyelmi hálózatból, egyik a külvilágra, a másik belső történésekre figyel:

Az fMRI-vizsgálatok (nyugalmi állapotú és a feladat-alapú mérések) alapján az derült ki, hogy az agyterületek nem véletlenszerűen aktiválódnak, hanem egymást váltó, számos agyterületre kiterjedő jellegzetes funkcionális hálózatokba kapcsolódnak, egy-egy feladat vagy részfeladat hatékony megoldására. Ezek a hálózatok különféle érzékszervi, motivációs, kognitív és szociális folyamatokhoz kapcsolódnak, egymást részben kizáró agyi működési módokat valósítanak meg.