Az emlékezés labirintusa: a memória fajtái
Mint láttuk, agyunk nagy hálózata megfelelően összekapcsolt, információfeldolgozásra szakosodott kishálózatokból (agykérgi területek) épül fel több szintben, visszacsatoltan.
Bemutattuk, hogyan épülnek egymásra a különböző modalitásokat (érzékszervi csatornákat) feldolgozó elsődleges, másodlagos és asszociációs kérgek, melyek a világot egyre absztraktabban képezik le (reprezentálják), hogyan futnak össze az érzetek egy multimodális reprezentációba a hippokampuszban, az amigalában és a homloklebenyben, hogy azok a világot eltérő szemszögekből megvizsgálják (milyen szituációban vagyunk?, ez jó vagy rossz?, mit jelent ez számunkra és mi lehet a megoldás?). Ezen három terület (elsősorban a homloklebeny) azután a törzsdúc és a kisagykör segítségével megint több lépcsőben kidolgozza hogyan is válaszoljunk a világ kihívásaira.
Agyunk rengeteg szakosodott területének kölcsönhatásából alakul ki érzékelésünk, viselkedésünk, tudatunk. Az agy és a számítógép között a nagy különbség az, hogy a számítógépben a feldolgozás és a memória szétválik. Neumann nagy „hibája” volt, hogy Turing automatáiból kindulva, a CPU-t a feldolgozó egységet és a RAM-ot, a memórát szétválasztotta amikor megalkotta az első digitális számítógépet. Nos az agyban, lévén. hogy egy idegsejt hálózat (lásd Konnekcionizmus), a feldolgozás és a memória nem válik el egymástól. A feldolgozás maga az, hogy egy idegsejtmintázat a szinaptikus súlyoknak megfelelően egy másik mintázatot vált ki. Tehát az agy a különböző feladatok megoldásához alapul szolgáló memóriát helyben tartja. Ennek következménye, hogy minden agyterület egyben egy memória is .
Sok más előnye is van az elosztott architektúrának. Egyrészt a neuronhálóknak nem kell adatért messzire rohangálniuk, másrészt, mivel a feldolgozás szétszórtan történik, ezért mindenhol párhuzamosan zajlik. Bár az egyedi idegsejtek sebessége jelentősen lassabb mint a számítógépben a logikai kapuké, az erős párhuzamosság miatt az agy információ feldolgozása nagyon gyors. Nem kell várni az adatokra, és sokmillió párhuzamos számítás folyik az agykérgi oszlopokban.
Ezeknek a memóriáknak a felsorolása lesz majd az első.
De a memóriáknak van egy másik vonása is: különböző időablakokban működnek. Van rövid, közép és hosszútávú memória, amelyek megfelelő körülmények esetében egymásnak adják a fontosnak talált és tárolandó információt. Erről lesz szó másodszorra.
Az emberi memória ráadásul bonyolultabb is mint az egyszerűbb lényeké (pl. tengerimalac), mivel többféle agykérgi területünk van. Az emberben a homloklebeny megjelenésével kialakult a rövid időtávon működő, de az összetett, tervező gondolkodás képességét adó munkamemória és a hosszútávú memóriákban is magasabb szervezettségben tárolódnak a dolgok.
Szerző: Gulyás Attila