Miért fontos a szellemitulajdon-védelem?
A szellemitulajdon-védelem volt a témája azoknak az előadásoknak, melyeket június 16-án hallgathattak meg az érdeklődők intézetünk előadótermében. A KOKI kutatói és az EGIS gyógyszergyár szabadalmi ügyvivője gyakorlati példákkal mutatták be a szabadalmaztatás kritériumait és az eljárás lépéseit, valamint megosztották a szabadalmi eljárások során szerzett tapasztalataikat is.
A programot Dr. Sári Patrícia, a HUN-REN Központ Innovációs Főosztályának innovációs menedzsere nyitotta meg, aki előadásában a legfontosabb iparjogvédelmi fogalmakat és hatályos jogszabályokat ismertette.
A folytatásban intézetünk szabadalmaztatásban jártas kutatói beszéltek találmányaikról, amelyeket potenciális gazdasági és társadalmi hasznosulásuk reményében iparjogvédelmi eljárásba vontak.
Dr. Kovács Krisztina, a Molekuláris neuroendokrinológia kutatócsoport csoportvezetője a Lactiplantibacillus plantarum rendszertani egységbe tartozó tejsavbaktériummal végzett kutatásaik eredményeit mutatta be. Az egerekkel végzett in vivo kísérletek igazolták e baktérium pozitív hatását a hím állatok termékenyítőképességére (Juhász Balázs és mtsai, DOI: 10.1038/s41598-024-73216-y). Tudományos eredményeik publikálása előtt, a Zymbiosys Kft-vel együttműködésben, magyar és nemzetközi szabadalmi bejelentést is benyújtottak a találmányra. Előadása felhívta a kutatók figyelmét arra is, hogy a sikeres szabadalmaztatási eljárás lefolytatásában kiemelkedő jelentőséggel bír az üggyel megbízott szabadalmi ügyvivő megfelelő szakértelme, mivel a szabadalmi bejelentés kidolgozásában és a szabadalmi hivatalok végzéseire adott válaszok megfogalmazásában szerepe elengedhetetlen, kiegészíti a feltaláló találmánnyal kapcsolatos tudását.
Dr. Gereben Balázs, a Molekuláris sejt metabolizmus kutatócsoport vezetője „A pajzsmirigyhormon (PMH) hatás mérése egérben és emberben” címmel tartott előadást. A kutatási projekteket Dr. Fekete Csabával, az Integratív neuroendokrinológia kutatócsoport vezetőjével szoros együttműködésben valósítják meg.
A pajzsmirigyhormonok kritikusan fontos szerepet töltenek be az anyagcsere szabályozásában, a szöveti PMH hatás mérése azonban ma sem megoldott. A tudományos feladat megoldását segítendő, hozták létre a kutatók azt az állatkísérletekben könnyen alkalmazható THAI (Thyroid Hormone Action Indicator) transzgenikus egérmodellt, amely hatékony eszközként szolgálhat a szöveti pajzsmirigyhormon (PMH) jelátvitel gyors és precíz kimutatására.
A „THAI” egérmodell egy olyan PMH jelátviteli indikátorrendszer, ami egy szintetikus génkonstrukció segítségével élő állatban is lehetővé teszi a PMH jelátvitel mérését, mivel egy luciferáz nevű riporterfehérje szintjének változása jelzi a PMH jelátvitel szintjét. A THAI modell a PMH rendszert célzó gyógyszer hatóanyagok tesztelése mellett alkalmas a PMH rendszert érintő mellékhatások azonosítására is. A transzgenikus egerekkel emellett egyes, az endokrin rendszert károsító környezeti szennyező anyagok (ún. endocrine disruptors) hatása is tanulmányozható.
A kutatók a humán gyógyászatban is hasznosítható, sérülést nem okozó (non-invazív) diagnosztikai rendszert is kidolgoztak, melyre folyamatban van a szabadalmi védettség megszerzése.
Az előadó ismertette azt a szabadalmaztatási stratégiát, mellyel sikerült a THAI egérmodell szabadalmi oltalmát itthon és több külföldi országban is elnyerni. Dr. Gereben Balázs hangsúlyozta, hogy a szabadalmaztatás nem zárja ki a publikálást. Tudatos tervezéssel, megfelelő időzítéssel, mindkettő megvalósítható.
Dr. Szalay Gergely, a Neuronhálózat és dendritikus aktivitás kutatócsoportjának kutatója az egerekre optimalizált, Moculus fantázianevű virtuális valóság-rendszer megalkotásának folyamatát mutatta be. A rendszert a BrainVisionCenter Kutatóintézet és Kompetenciaközponttal együttműködve, Dr. Dobos Gergely vezetésével fejlesztették ki.
Az agykutatás egyik kiemelten fontos területe a tanulási mechanizmusok vizsgálata, és a most megalkotott Moculus jelentősen felgyorsítja a vizuális tanulási mechanizmusok megismerését. Azzal is segíti a megbízhatóbb eredmények elérését, hogy a 3D-s vetítés valósághű élményt nyújt az egerek számára. Mivel a találmány elsősorban a látókéreg működésének megértéséhez járulhat hozzá, fontos szerepe van az agykérgi látáshelyreállítás lehetőségeinek feltárásában is. A találmányra hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentést is benyújtottak, és több országban már meg is adták. A szabadalom megszerzésez elengedhetetlen az elkészült termék értékesítéséhez.
Dr. Morovján György, az Egis Gyógyszergyár Zrt. szabadalmi osztályvezetője megismertette a hallgatósággal és össze is hasonlította a gyógyszerfejlesztés során fellépő gyógyszerszabadalmak típusait: termék típusú, eljárás hatóanyagok/ készítmények előállítására, vagy diagnosztikai/terápiás jellegű eljárások. Előadásában külön kitért arra is, hogy milyen lehetőségek vannak a jogérvényesítésre és hasznosításra a gyógyszerszabadalmak megszerzését követően.
A záró előadást a program szervezője, Ungváriné Dr. Winkler Zsuzsanna, a HUN-REN KOKI innovációs menedzsere tartotta. A megjelentek számára legfontosabbnak tűnő témát választotta, az intézet szellemi tulajdon kezelési szabályzata alapján ismertette a kutatóhelyen történő találmányi bejelentés menetét.
A résztvevők kérdései, hozzászólásai azt jelzik, hogy hasonló rendezvényekre időről-időre szükség lesz a jövőben is, ahogy Winkler Zsuzsi szakavatott segítségére is a szabadalmi bejelentések benyújtásának előkészítéséhez. Köszönjük eddigi eredményes munkáját és a rendezvény szervezését is!