Az agyfejlődés programja III: a második program, a tanulás
És akkor ismételjük át a második agyfejlődési programot a tanulást, hiszen korábban bőven beszéltünk róla.
A tanulás szabálya (Hebb- szabály) azt állítja, hogy ha két idegrendszeri elem egyidejűleg aktív, akkor közöttük a kapcsolat erősödik. Praktikusan, ha egy axon kisül és közben (időben közel) a cél idegsejt is kisül, mert a rá érkező ingerek kellően erősek voltak (azaz részt vesz a reprezentációban), akkor közöttük szinapszis alakul ki, vagy ha már volt megerősödik. És ami fontos, ahol nem alakul ki kapcsolat, ott a korai fejlődés során elhalnak az axonok, sőt azok az idegsejtek is elpusztulnak, amelyeknek nem sikerült elegendő működő bemenetet begyűjteniük, azaz nem vesznek részt reprezentációban.
Az idegsejtfejlődés (neurogenezis) és pályafelépülés során azért keletkezik számfeletti sejt és axonág, mert a feleslegből egyszerűbb nyesegetni a tanulás során, mint az axonoknak hosszasan keresgélni (ilyen is van persze), hogy hova kapcsolódjanak.
Ugye az egyedfejlődés leköveti a törzsfejlődést. Azaz, az agykérgi területek kialakulása az embrióban hasonló sorrendben történik, mint ahogy azok törzsfejlődés során megjelentek (csak ugye nagyságrendekkel gyorsabban). 
Először az egyszerűbb feldolgozást végző területeknek kell, hogy kialakuljon a kódja, aztán ha ez megvan kezdhet kialakulni a követkető szinté is. Az iskolában is, először megtanuljuk megfogni a ceruzát, aztán egyenes, átlós és görbe vonalakat húzunk, majd betűket, szavakat, mondatokat és a végén fogalmazásokat írunk. A látórendszerben az elsődleges látókéreg vonalak érzékelésével foglalkozik, a magasabb rendű, másodlagos területek sarkokat, szögeket, formákat, tárgyakat azonosítanak. Vannak aztán olyan ún. asszociációs területek, ahol már több eltérő érzékszervből érkező reprezentáció olvad össze például az aktuális szituáció érzékelésére. 
Ezek a tanulási összehangolások is programokként futnak, amikor egy terület kialakul elindul a tanulás. Abban kicsit más a program az egyes agyterületeken, hogy a tanulás mikor álljon meg.
Az agy kapcsolatrendszerét tehát nem a genetikai kód alapján építi fel, hanem a genetikai kód által futtatott programok felhasználják a környezetből származó információt. Ahhoz, hogy az agy hatékonyan tanuljon sok információt kell gyűjtenie. Ezért az evolúció során kialakultak meta-programok is, olyan programok, melyek az agyfejlődés programjait segítik: a kíváncsiság, az utánzás és a játék programjai.
Szerző: Gulyás Attila
Ugye fontos elválasztani mit tanul az egyed élete során az agyi mechanizmusok útján és mit "tanul" a faj, hogyan alakuljon a testünk és az agyfelépítésünk. Az utóbbi nem tanulás, nem a Lamarck-i fejlődés, hogy ha a zsiráf sokat nyujtogatja a nyakát akkor majd az utódainak is hoszabb lesz a nyaka, hanem a Darwini természetes szelekció mechanizmusa. Azaz, egy élőlény utódai közül azok élnek jobban túl, akiknek a véletlen genetikai változatosságból fakadó tulajdonságai jobban megfelelnek az adott környezetben. A hominidák genetikai állománya így sodródott tehát abba az irányba, hogy megtanuljanak tanulni :)
És persze teljesen ms a sebesség. Az agyi tanulásnak persze van több időléptéke: rövid (másodpercek), közép (percek-órák) és hosszútávú memória (évek-évtizedek), de ezek sokkal gyorsabbak, mint ahogy a genom formálódik sok generáció (évtizedek-évmilliók) alatt.
A pozitív és negatív dolgok megtanulására kicsit más rendzserek vannak az agyban, erről majd írok a maga idejében. És hát egy korábban megtanult törlése nem olyan egyszerű, hogy majd vissza-tanulom / felejtem amit tanultam, hanem egy új tanulás.