Az egyetem korábbi professzoráról, Kerpel-Fronius Ödönről elnevezett tehetséggondozó programot 2007-ben indította el a Semmelweis Egyetem. A Tehetséggondozó Program elsődleges célja, hogy az egyetemre érkező, illetve az itt tanuló tehetséges diákokat felkutassa és gondozza, segítse őket. A program részleteiről és hogy hogyan lehet hozzá csatlakozni itt olvashattok.

A fényképek minőségéért előre is elnézést kérek, de a szűk, műszerekkel teli, ráadásul még a mikroszkópok miatt sötétben is tartott laborokban nehéz World Press Fotó minőségű képeket készíteni.

Az Intézetbe érkező diákok először Dr. Nyíri Gábor előadását hallgatták meg a memóriáról.

Mit is lehetett megtanulni az előadásból?

1) az aktív idegsejtek mintázata hordozza az emléknyomot, a reprezentációt
2) ugyanazokkal a sejtekkel tanulunk mint amivel emlékezünk, ezért egy emléknyom felidézésekor a sejtek megint aktiválódnak, mindezek következtében a memória sérülékeny, mert átíródhatnak az emléknyomok. Ez nagyon fontos pl. a kriminalisztikában, mert rosszul kérdezve hamis emléknyomokat ültethetünk a tanúk agyába.
3) többféle memória van: explicit, implicit (tények versus cselekedetek (proceduráis memória)), ezek más agyi rendszerekben tárlódnak. Gábor felidézte HM esetét, aki hippokampuszának eltávolítása miatt elvesztette az explicit tanulás képességét. Nem volt képes új tényeket, életrajzi adatokat megtanulni, csak régieket előhívni. Mindeközben mozgásokat tudott tanulni és az érzelmi memóriája is ép maradt.

4) a mintázatot hordozó sejtek kísérletesen megjeleníthetők, serkenthetők, gátolhatók. Gátolható, kioltható egy kellemetlen emlékkép, persze csak kisérleti állatokban, mivel ehhez egyenlőre génmódosított egerek szükségesek.

5) a legtöbb dolog amit tanulunk, asszociálódik térbeli helyzetünkkel, mivel a hippkampusz részt vesz a térbeli helyzet reprezentálásában és ehhez köti emlékeinket.

6) az agynak, mivel véges a kapacitása, az a jó, hogy csak a fontos (jó vagy rossz) dolgokat tanulja meg, erős, releváns inger és a motiváció növeli a tanulás esélyét.

7) végezetül a diákok kaptak néhány tippet, hogyan lehet hatékonyabban tanulni, mi fontos a tanuláshoz: társítás, ismétlés, rendszerezés, vizualizáció, alvás és motiváció. Az is elhangzott, hogy negatív élményeken ne kattogjunk sokat, mert akkor minduntalan felidézzük az élményt, aktiváljuk az emléknyomban résztvevő sejteket, és ezáltal megerősítjük az emléknyomot.

Az előadás után rotációs csoportokban 3 helyszínen 3 eltérő vizsgálati módszer műszereit és módszereit mutattuk be:

A Fénymikroszkóp centrumban az intézetben használt fény, fluoreszcens, konfokális, két foton és szuperreszolúciós mikroszkópokkal ismerkedtek meg. Ezek a mikroszkópok az agyi pályák lefutásától egészen a molekulák sejteken belüli eloszlásáig képesek több nagyságrendben vizsgálni az agyat.

Az Elektronmikroszkópos centrumban kiderült hogyan kell EM felvételeket készíteni, 3D-ben nyúlványrenszert és kapcsolatokat rekonstruálni, valamint ezeket az adatokat hogyan lehet elemezni.

Az egyik elektrofiziológiai laborban bemutattuk, hogy hogyan lehet szabadon mozgó, viselkedő egérből agyi jeleket elvezetni, miközben egy lézerrel megvilágítva a megfelelő optogenetikailag módosított agyterületet befolyásoljuk az egér viselkedését.

Aki el akar merülni a részletekben és a lehetőségekben, az vessen egy pillantást az #agytechikák rovatra, ugyanis abban részletesen írunk a meglátogatott módszerekről, illetve az #agyséta rovatban a memóriáról.

Szerző: Gulyás Attila